A közösségi médiában látott napvilágot az MSZP-s Korózs Lajos posztja, amelyben a kalocsai kórház “D” épületének állapotán szörnyülködik. Az ügy kapcsán közleményt adott ki Font Sándor, a kalocsai központú választókörzet országgyűlési képviselője, erre a közleményre Török Gusztáv az alábbi választ adta:

“Végigolvastam ezt a közleményt. Minden fejlesztési elképzelésnek örülni kell. A megvalósulásnak meg még jobban. Reméljük a megyei és a kalocsai kórház vezetésének sikerül elérni az országos szakmai vezetésnél ez utóbbit is.

Ami üröm az örömben az Font úr politikai és szakmai csúsztatásai, esetenként a hazudás szintjére tévedései.

Üröm, hogy egy Korózs Lajossal folytatott vitájába belekeveri a helyi önkormányzatot. Nem értem miért volt erre szükség. Na, akkor kezdjük a csúsztatások és valótlan állítások néhány példáját.

Szapulja az első 20 év önkormányzatát, melyet csak úgy foghegyről SZDSZ-MSZP-nek titulál. A valóság ezzel szemben az, hogy szinte minden párt képviselője benne volt ezekben az években a testületben. Ha a többségre gondol, akkor még nagyobbat hazudik. Mert volt tisztán SZDSZ többségű testület, volt KDNP-SZDSZ koalíciós többségű, ahol Dr. Filvig Géza KDNP tag töltötte be az alpolgármesteri tisztséget és volt SZDSZ-MSZP többségű, ahol Dr. Molnár Gábor volt az alpolgármester. Az is aljasul megfogalmazott, hogy az önkormányzat vezetése a kormány helytartója volt.

Soha egyik kormánynak sem volt a kalocsai önkormányzat helytartója,

sőt kemény vitákat folytatunk mindegyikkel a város érdekeinek érvényesüléséért. Mindegy volt, hogy MDF, Fidesz vagy MSZP többségű kormány volt. Visszaemlékezve is kemény szakmai csatákat vívtunk a mindenkori kormánnyal és ebben minden testületi tag részt vett pártállásától függetlenül, hiszen nem politikai természetűek voltak az ütközések. Talán egy ilyet lehet mondani a nevezetes

2000 afgán betelepítési tervét a foktői úti laktanyába, melyet az akkori FIDESZ többségű kormány akart elérni,

de az önkormányzatunk vezetésével megszervezett közel 3000-es tüntetéssel a városi sporttelepen sikerült megakadályoznunk. Tehát szó sem volt semmilyen helytartóságról Városunkban. Elnézést, hogy e példával eltértem a tárgytól.

Font S. úgy állítja be közleményben, hogy abban a 2 évtizedben semmi fejlesztés nem történt a kórházban, csak 2010 után. Nos, a 10 utáni fejlesztéseket nem lebecsülve a valóság az, hogy

a rendszer váltás első éveiben évente jelentős összegeket adtunk a kórháznak, elsősorban a műszerezettség fejlesztésére.

Majd az MSZP-SZDSZ kormány alatt pályáztunk az új épület építésére, mely meg is valósult és nagyon korszerű műtőblokkot, intenzív osztályt, laboratóriumot, endoszkópiai vizsgálót, ultrahang és kardiológiai ambulanciát stb. létesíteni, mely fejlesztés kapcsán ezen a területen megelőztük a kalocsaihoz hasonló nagyságú kórházakat a megyében.

Majd pályázat útján szintén MSZP – SZDSZ kormány alatt sikerült a D épületen kívül az összes többi épületre, ezek belső és külső fejújítására, korszerű hotelszolgálat kialakítására, műszerek beszerzésére, a járóbeteg szolgálat új helyének kialakítására milliárdos pénzkeretet szerezni. Ezek mind megvalósultak és ma is működnek. Mindezek a fejlesztések mai értéken megközelítik a 8-10 milliárdos értéket, ha most kellene ezeket megcsinálni. A D épület azért maradt el, mert az unióba lépés után magyar pénzek már nem voltak , uniós kiírás ilyen fejlesztésre meg nem is nagyon volt akkor. Azok 2010 után nyíltak meg nagy ütemben ilyen jellegű fejlesztésre. Jó dolog, hogy a megyei kórházvezetés fantáziát látott és lát a kalocsai kórház fejlesztésében és folytatódtak a beruházások. Ennek is örülni kell.

Végezetül kicsit rövidebben a következő csúsztatásra és hazugra térve. Nevezetesen, hogy az önkormányzat eladósította a kórházat. Ezzel szemben az igazság az, hogy a kórházak működését országosan a törvény szerint az államnak kellett finanszírozni / TB.OEP. EÜ: pénztár stb / mert ő szedte be a cégektől, lakosoktól a kötelező hozzájárulást, tehát ez a pénz ott maradt, az önkormányzatok ebből nem kaptak. Technikailag ugyan az önkormányzatok költségvetésén átfutott, de azt mindig teljes összegben átutaltuk a kórháznak. Sőt mikor volt pénzünk, még tettünk is hozzá. Országos jelenség volt, hogy az állam alulfinanszírozta a kórházakat, melyeknek vezetése meg a betegek érdekét képviselte, így túlköltekezett a keretein.

Így alakult ki, hogy az ország kórházai a klinikákon és a megyei intézményeken kívül jelentős tartozásokat görgettek maguk előtt. De ezt

Font Sándornak tudnia kell, mert ott ült a parlamentben és ő is megszavazta a kórházakra szánt összegeket, pedig tudta, hogy abból nem jön ki a gyógyítás. Nos mégis az önkormányzat nyakába akarja varrni gondot.

Összegezve egy mondás jut eszembe a hazugságokról. Sándor azért is kell igazat mondani és nem hazudozni, mert akkor másnap nem kell morfondírozni azon, hogy mit is mondtál, mit írtál tegnap.”

Szólj hozzá!