A legnagyobb orosz kereskedelmi bank adott hitelt és az orosz „kémbankként” emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank nyújtott garanciát a Mélykúton megépült víziszárnyas-feldolgozóhoz. Orbán Viktor a magyar modellt méltatta az üzem átadásakor, és azt mondta, valahogy így képzeljük a jövőt. Vajon mitől ilyen izgalmas Oroszországnak a magyar pecsenyekacsa?

Orbán Viktor miniszterelnök fontosnak ítélte a Mélykúton megvalósított víziszárnyas-feldolgozó üzemet, annyira, hogy leutazott a gyár átadására a tompai határ közelébe január végén. Sőt Európa egyik legkorszerűbb üzemét méltató beszédében mintául állította az elmondása szerint 40 millió eurós (durván 12,6 milliárd forintos) beruházást, amely 350 új munkahelyet teremt és amelyet egy magyar családi vállalat hozott tető alá.

Valahogy így képzeljük el a jövőt. Magyar vállalkozók belevágnak, magyar tervezők megtervezik, magyar építőipari cégek megépítik, utána magyar emberek dolgoznak a gyárban, magyar emberek vezetik a gyárat, és utána a profit is a magyarokhoz kerül

– vázolta a miniszterelnök a modellt. A 18 ezer négyzetméteres Hunent-gyárat tényleg két kiskunhalasi székhelyű cég, a Merkbau Kft. és a Modinvest Kft. építette fel, de azért nem teljesen erre a srófra készült projekt – derült ki, miközben kérdezgettünk a részletek után.

  • A Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. ugyanis olyan családi vállalkozás, amelyben a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank is résztulajdonos.
  • Noha a beruházás munkahelyeket teremtett, a csoport régi üzemének bezárásával más állások megszűntek.
  • A gyárat átadták, de nincs minden készen, a beruházás pedig összességében a 20 milliárd forinthoz lesz közelebb.
  • A projektet nagyobb részben orosz állami bank hitelezi.

Arról, hogy pontosan mekkora és milyen üzem készül, a szűk baromfis szakmában sem tudtak közelebbit. Pedig kiemelt beruházásról van szó, a magyar kormány 4,4 milliárd forint támogatást nyújtott hozzá. Ez több, mint amennyit a legnagyobb magyar csirkegyárnak, a kisvárdai Master Good Kft.-nek juttattak tavaly, amikor a Bárány család 15 milliárd forintos kapacitásbővítéséhez 3,4 milliárdot adtak a közösből. Ezzel a csoport a hat legnagyobb kapacitású európai baromfifeldolgozó közé kerül, és azt vetítették előre, hogy a fejlesztések nyomán 50 százalékkal nőhet az árbevételük, vagyis 100 milliárd forint fölé érnek, hiszen 2017-ben már 69 milliárdos forgalomnál tartottak.

Csányi Sándorral is meg kell mérkőzni

A mélykúti Hunent ennél kisebb versenyző. A magyar piacon a harmadik legnagyobb víziszárnyas (pecsenyekacsa és húsliba) feldolgozója az övé, és az új vágóhídon naponta 50 ezer kacsát vagy 25 ezer libát tudnak levágni. Az éllovas ebben a szegmensben a Tranzitker, amelynek a többségi részét tavaly vette meg a francia LDC, a második pedig a nemrég Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe került Hungerit, amelyik a csirkeágazatban is nagyágyú. Ez a három cég fedi le a piac 80-90 százalékát, közülük tolta meg tehát az egyiket 4,4 milliárd ingyenpénzzel a kormány.

Kiss István, a Hunent igazgatóságának elnöke úgy kalkulált kérdésünkre, hogy az új beruházás révén a cég piaci része 30-35 százalék lesz, évi közel 20 milliárd forint árbevételt várnak, a beruházás megtérülési idejét pedig 7-8 évre teszik. A korszerűsítéssel tengerentúli országokba való beszállításra, illetve a meglévő piacaik jobb minőségű áruval való ellátására nyílik lehetőség – írta.

Mivel érdemelte ki a Hunent a megkülönböztetett figyelmet? Orbán Viktor beszéde kínált egy magyarázatot:

Tudom, hogy önök mindig támogatták a nemzeti alapon álló kormányokat. Azt is tudom és köszönöm, hogy én is mindig számíthattam önökre. És láthatják: önök is számíthatnak ránk.

De nemcsak kormányzati, hanem erős orosz hátszelet is kapott a beruházás. Orbán Viktor úgy fogalmazott, a költségek felét is meghaladó összeget, a nemzetközi tulajdonban, orosz részvétellel működő Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) tette bele a kalapba. Ez az egykori KGST napjainkban reinkarnálódott fejlesztési bankja, amelyben a többség az orosz államé, székhelyét pedig Budapestre tette. A Vlagyimir Putyin bankjaként emlegetett pénzintézetnek a magyar Országgyűlés példátlan módon teljes diplomáciai és pénzfelügyeleti mentességet szavazott meg, vagyis mindenféle magyar szabályozás, ellenőrzés nélkül működhet – a Népszava azt is pedzegette, hogy az orosz kémhálózat részeként.

Putyin egyik bankja adta a hitelt, a másik a garanciát

Az IIB már 2017-ben felbukkant a Hunenttel kapcsolatban, akkor Nyikolaj Koszov, a bank igazgatósági elnöke 40 millió eurós hosszúlejáratú hitelről beszélt, megemlítve, hogy a projektben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is segédkezett. A 40 millió eurós hitel önmagában akkora, mint a mélykúti beruházás bejelentett költsége, ezért megkértük a Hunentet, vágjon rendet a milliárdok között, magyarázza el mit építettek, hogyan állt össze a finanszírozás, mihez kellett az állami támogatás és mennyi saját erőt tettek a projektbe.

A válaszokból egy a 20 milliárd forintot közelítő beruházás képe és 2020-ig folytatódó építkezés sejlik fel. A cikk elején említett 12,6 milliárd a beruházás első fázisának tervezett költsége volt. A január végi átadásra az elsődleges feldolgozó üzem, az automata vezérlésű hűtőház, a szennyvíztisztító, az ivóvízellátás, ivóvíztisztító és 3 mélyfúrt kút készült el. A végszámlák kifizetése folyamatban van, előreláthatólag 13,8 milliárd forint körül alakul a beruházás összköltsége – becsülte Kiss István. A projekt második fázisában továbbfeldolgozó épül, ennek költsége várhatóan 3,5 milliárd forint lesz.

Kiss István a finanszírozás megoszlásáról konkrét számokat bank- és üzleti titokra hivatkozva nem közölt, de annyit elárult, hogy az önerő mértéke megközelíti a 4,4 milliárd forintos támogatás összegét. Ami a hitelt illeti, az alapkőletételkor 7 milliárd forintos kölcsönről volt szó, ami jóval kevesebb, mint a Koszov által említett 40 millió euró. A Hunent elnöke úgy pontosította az információkat, hogy a hitelt nem az IIB nyújtotta, hanem az bankgaranciát adott a támogatás, illetve a beruházási hitel biztosítékaként.

 
A hitelt egy másik, ugyancsak az orosz állam többségi tulajdonában álló pénzintézet, a Sberbank adta.

Ez Oroszország legnagyobb pénzintézete, főrészvényese az orosz jegybank, első embere pedig a gazdasági ügyekben Putyin elnök jobbkezeként emlegetett German Gref egykori orosz gazdasági miniszter.

A Hunent a 4,4 milliárd forint állami támogatáshoz azért nem teljesen ingyen jutott, a kötelezettségeket feszegető kérdésre azt válaszolta, hogy cserébe 350 új munkavállaló alkalmazását, illetve meghatározott szintű árbevétel- és bérköltség-növekedést kellett vállalniuk 7 éven keresztül.

Mezőkovácsházán másfél-két év múlva lehet újra vágóhíd

A 24.hu informátora úgy tudja, az állami támogatás döntés-előkészítési fázisában még arról volt szó, hogy a Hunent vállalja a Mezőkovácsházán bezárt egység felújítását két-három éven belül. A támogatásról 2017-ben döntöttek, tehát mostanára lassan el is készülhettek volna a felújítással. Most viszont már ott tartanak, hogy a felújítás különböző feltételekhez kötve valósulna meg, ha meglesz az új hűtőház, illetve ha megfelelő lesz a világpiaci helyzet, akkor lehet szó a régi gyár kipofozásáról. Kiss István válasza szerint a felújítás tervezése folyamatban van, a beruházás finanszírozási lehetőségeinek függvényében leghamarabb másfél-két év múlva indulhat újra a gyár. A hvg.hu korábban egy kommentelőt idézett, aki szerint az üzem bezárásával négyszázan kerültek utcára. Ez azt jelentené, hogy a 4,4 milliárdos állami támogatás szaldója mínusz 50 munkahely. Kiss István viszont más számot írt nekünk, szerinte 66 dolgozót kényszerültek a gyár bezárása kapcsán elbocsátani. A helyi munkaügyi központban azt közölték kérdésünkre, hogy csak a kormányhivatal vezetője nyilatkozhat, hány embert bocsátottak el a Pannon Lúd üzemének bezárásával. Békéscsabáról azonban néhány nap gondolkodás után azt válaszolták, hogy nem kívánnak válaszolni a kérdéseinkre. Így nem tudtuk tisztázni, nettóban mennyi munkahelyet teremtett a Hunent 4,4 milliárd forintból.

Szólj hozzá!