Először is minden kedves olvasónak boldog, egészségben és békés tüntetésekben gazdag új évet kívánok! Úgy kezdem: igen van más választás, mint az apatikus, melankolikus beletörődés (az egyáltalán nem megváltoztathatatlan) sorsunkba, a NER uralmába, az újjáépülő Horthy rendszerbe.

Első lépésnek hadd javasoljam a cselekvés szabadságát, amit még a jelenlegi hatalom sem tudott elvenni a Magyarország népétől, és ami az esélyt kínálja az idei választásokkal teli esztendőben. Minden választás ugyanis egyben egy lehetőség, hogy ne elszenvedői legyünk mások akaratának, hanem sorsunk és egyben gyermekeink jövőjének irányítói.

Mindehhez persze elszántságra, aktív cselekvésre van szükség. Egyrészről az utcán, ahol a békés de egyben elszánt tömeg valódi erőt tud mutatni, másrészről pedig a politikai pártok és szervezetek szintjén, ahol egyértelműen nincs alternatívája az együttműködésnek, leánykori néven ÖSSZEFOGÁSNAK .

Nézzük az első pontot: a tömeg erőt képvisel. Erre a történelem már megtanította a mindenkori hatalom képviselőit, különösen, ha tízezres, vagy még nagyobb tömegről van szó, és különösen, ha nem kizárólag valami ellen, hanem inkább valamiért mozdul meg.

Fontos az is, hogy az utcai megmozdulások nyerjék el a lakosság jelentős részének a szimpátiáját, ezért kulcsszó a BÉKÉS tömeg, ami nem lehet azonos néhány száz, vagy egy két ezer – egyébként jogosan indulatos – aktivista agresszív fellépésével.

Fel szeretném hívni a figyelmet, hogy nemcsak az erőszak nem fér össze egy demokrata gondolkodásával, hanem taktikai szempontokat is figyelembe kell venni: a hatalomnak (= Fidesz) érdeke az ellenzéket randalírozó, agresszív, idegen érdekeket szolgáló csürhének beállítani, amihez persze kellő médiafelületet is rendelkezésre áll (M1, TV2, DunaTV, Magyar Idők, Hír TV, Kossuth rádió, 888, helyi és megyei lapok, nem sorolom tovább).

A következtetés tehát az, hogy nem szabad leállnunk, folytatnunk kell az utcai küzdelmet, meg kell mutatnunk a békés tömeg igazi erejét.

Fontos azonban a másik lépcsőfok is, az ellenzéki pártok együttműködése. Nemcsak az utcai rendezvények szervezése során, hanem a parlamenti térben is, de legfőképpen a közelgő két választás során. Az Európa Parlamenti választások alkalmával is kívánatos volna, de az önkormányzati választásokon elengedhetetlen az egységes ellenzéki fellépés.

Itt emelném ki a budapesti helyzetet. Különösen fontos a főpolgármester-jelölt kérdése: történelmi bűn lenne, ha az ellenzék már a választasi felkészülés során tavasszal egymásnak esne, ezért fontos, hogy minél hamarabb, találjuk meg közösen a budapesti választókkal együtt, Tarlós István kihívóját.

Mondjuk ki: itt még a Fidesznél is erősebb ellenféllel áll szemben a változást akarók sokszínű többsége. Azonban nehéz, de nem megoldhatatlan feladat, ha egy széleskörű támogatottsággal, és lehetőleg önkormányzati vezetői tapasztalattal rendelkező jelölt áll majd szemben a jelenlegi, lassan 9 éve regnáló főpolgármesterrel.

A lehetőség pedig a választók kezében van. Nekik kell eldönteniük, kit látnának szívesen a Fidesz jelöltjével szemben kihívóként. Erre a legjobb megoldás a Magyarországon eddig még nem alkalmazott előválasztás lehet, ahol nem a pártok és a politikusok győzködik egymást, hogy ki legalkalmasabb jelölt. Láttuk már 2014-ben, hogy ez hova vezetett. Döntsenek tehát a választók.

Végezetül kérem önöket, csatlakozzanak minél többen a január ötödikére szervezett budapesti tüntetéshez, találkozzunk délután 2 órakor a Hősök terén, ahonnan együtt a Kossuth térre vonulunk.

Manapság divatos francia példát hozni: “előre ország (Budapest) népe …”

Szólj hozzá!