A halasi demonstráció egy performansszal kezdődött, plüssfigurákat kötöttek egy autó mögé, ami a Kossuth utcán haladt végig, maga után húzva a játékkutyákat. Amikor a jármű a tüntetők elé ért, a résztvevők egyesével elkezdték levágni a madzagokról az állatfigurákat, amikkel a bíróság épülete elé vonultak.

A helyszínen elsőként Bíró Brigitta, a kiskunhalasi Mancs a Kézben Kutyamentő Alapítvány elnöke, a tüntetés egyik fő szervezője szólt a tüntetőkhöz.

– A létszám, sajnos tükrözi a mai magyar állatvédelmet, elkeserítő, hogy csak kevesen jöttünk össze. Elkeserítő ez az érdektelenség – mondta, utalva arra, hogy előzetesen jóval többen jelezték a részvételüket. Köszönetet mondott ugyanakkor azoknak, akik megjelentek és személyes jelenlétükkel is kiálltak az állatok védelmében.

– Az összes megmentett kisállat, akik nálam leltek biztonságra, akár átmenetileg is, egy kicsit az enyémek. Legalábbis addig, amíg meg nem találjuk nekik a megfelelő gazdit. Gazdit, a szó nemes értelmében. Nem tulajdonost, nem birtokost, aki társat, családtagot, játszópajtást, munkatársat lát benne. A két típusú ember között óriásai különbség van, mert Marcinak, a Balotaszálláson elpusztított kutyának tulajdonosa volt, a szó legmocskosabb értelmében – fogalmazott a szónok, aki szerint, aki így el tudott bánni az állatával, az korábban sem sok jót adhatott neki.

Bíró Brigitta hangsúlyozta: az elmúlt időszakban nagyon sok brutális állatkínzás látott napvilágot, miközben úgy tűnik, hogy a jogalkotók és a jogalkalmazók is a homokba dugják a fejüket. Bár a törvények lehetővé teszik, hogy a legsúlyosabb esetekben letöltendő szabadságvesztést kapjon az állatkínzó, erre azonban nem igazán akadt példa a hazai ítéleteket nézve.

– Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége, híven tükröződik abban, ahogy az állatokkal bánik – erről már Szabó Attila, a kecskeméti Argos Állatvédelmi Egyesületelnöke, a demonstráció másik fő szervezője beszélt, aki reméli, hogy a balotaszállási állatkínzás elkövetőjét nem csupán felfüggesztett szabadságvesztésre fogják ítélni.

A statisztikai adatokról szólva Szabó Attila kiemelte: a leggyakoribb elkövetési mód a kutyákkal szemben a bántalmazás, ami az összes lakossági feljelentés 24 százaléka. További gyakori elkövetési mód a nem megfelelő tartás (22 százalék), mérgezés (22 százalék), légfegyverrel történő bántalmazás (13 százalék) és az elhagyás (13 százalék). A tapasztalatok szerint a feljelentések jelentős része el sem jut a vádemelésig, gyakran a bizonyítottság hiánya miatt. Az ítéletek többsége pedig a legszigorúbb esetben is néhány hónap, vagy év felfüggesztett szabadságvesztés – hangzott el.

A demonstráció végén a tüntetők gépkocsikkal Balotaszállásra mentek, ahol felkeresték azt a helyet, ahol a kutyáját a gépkocsija mögött vonszoló nőt megállították. A résztvevők virágokat és mécseseket helyeztek egy, az elpusztult kutyát jelképező plüsskutya köré. A demonstráció végig békésen zajlott, a rendőrség nagyobb létszámmal biztosította az eseményt.

Szólj hozzá!