A mókus is patkány, csak jobb a marketingje. Vagy a sajtója. Kinek, melyik tetszik. Sokszor elhangzik ez a mondat ott, ahol marketinges és PR szakértők gyűlnek össze. Valamint beszélhetünk higiéniai menedzserekről is, de attól még takarítókról van szó. Akikkel semmi gond nincs. Ez is egy szakma, ezt is lehet tisztességesen csinálni. A munkásszálló pedig nem azért munkásszálló, mert munkások laknak egy házban ( persze ez az alapja ), hanem azért, mert ez egy jogszabályilag körülírt szállás típus. Vagyis nem azért írunk mi is munkásszállásról, mert rosszat, csúnyát akarunk mondani. Így szerepel a pályázatokban, a közgyűlési anyagokban is. A krumplileves pedig krumplileves.

Megírtuk pár napja, hogy a KTV és a hiros.hu következetesen dolgozói bérlakásokról, lakásépítési programról ír, és tudatosan kerüli a munkásszálló szót. Ezért a Hírös Hírekben sem beszéltek erről legutóbb, a homokbányai fejlesztéseket bemutató anyagban. Valószínű teljesen véletlen volt, hogy pont akkor került ez a téma a híradóba, amikor a Jobbik sajtótájékoztatót tartott az épülő szálló előtt, és arról beszélt, hogy nem kellene, hogy Kecskemét az ukrán bevándorlás fővárosa legyen.

A magyarázkodásba gyorsan beszállt az egyik ingatlaniroda is. Értjük mi, hogy ez árulja a befektetői munkásszállóval ( tehát a tudósház mellett épülő ) szemközti Smaragd lakópark lakásait, és félnek, hogy ez kedvezőtlenül hat az eladásra. Az azonban beszédes, hogy a KTV-ben lement anyagot vették a cikkükhöz alapul, és természetesen dolgozói bérlakásokról írnak. A Facebook oldalukra kitett írást, és egyéb megjegyzéseiket azonban nem hagyták szó nélkül az olvasók. Többen arról írtak, hogy mellébeszélés folyik.

Egyébként a Fecebook oldalukon ez is olvasható:

“Homokbányán nem lesz “ukrán munkásszállás”, ezt fontos már az elején leszögeznünk. Sajnálatos, hogy a városrész áldozatául esik egy politikai kampánynak.”

Nem tudjuk, honnan a bátorság kijelenteni, hogy nem lesz ukrán munkásszállás a Homokbányán. Hiszen ha ( mint a Mercedes esetében ) a bérlőkijelölés joga a cégeké lesz, akkor aligha szólhat abba bele más, hogy éppen melyik munkásaiknak szeretnék megoldani a lakhatását. Ha ebbe netán mégis megpróbálna beleszólni bárki, vagy csak célzásokat tenne, biztosan nem egy ingatlaniroda lesz az, amelynek a véleményét figyelembe veszik.

Az utolsó mondathoz pedig annyit, hogy nem itt kezdődött ez a történet. Az ezzel kapcsolatos politikai kampány 2015-ben startolt és Orbán Viktor indította el. Akkor jelölték ki a kormány és a kormánypártok máig is érvényes, legfőbb politikai irányvonalát. Tudniillik azt, hogy nem kérünk a migránsokból és a bevándorlókból. És, hogy nem vehetik el a magyarok munkáját, és, hogy mi mondjuk meg, kivel akarunk együtt élni.

A kormányzati hisztériakeltés olyannyira felkorbácsolta az indulatokat, hogy a magyar nép a kutatások szerint kimagaslóan gyűlöli az idegeneket. A Tárki akkor mutatta ki az idegengyűlölet felerősödését, amikor a kormány megindította 2015-ben a bevándorlásellenes kampányát.

A több éve tartó migránsfrász miatt, még csak migránsnak sem kell lenni ahhoz, hogy a lakosság egy része rendőrért kiáltson. Emlékezzünk csak az alábbi esetekre! Sajnos az egyik tragédiával ért véget, éppen városunktól nem messze.

  • A fejére tett sál miatt küldtek rendőrt egy csongrádi nőre
  • Menekültnek nézték a sínek mellett sétáló diákokat
  • Megtámadtak egy vendéget egy pizzériában, mert angolul szólalt meg
  • Migránsoknak néztek egy arab turistacsoportot
  • Migránsoknak néztek keresztény zarándokokat
  • Megöltek egy férfit Tiszakécskén, mert azt hitték, migráns

Őcsény kapcsán pedig még Orbán Viktor is beszállt a kórusba. A tolnai faluban egy panziós, menekült gyermekeket akart volna táboroztatni, mire a helyiek fellázadtak, megfenyegették a férfit, autójának gumijait kiszúrták, a polgármester lemondott. A miniszterelnök erre azt felelte:

“Nagyon helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket.”…”Nem akarnak az emberek migránsokat befogadni, nem akarnak az országba és nem akarnak a falujukba.”

Már az is minimum megdöbbentő, hogy egy miniszterelnök ennyire pártolja a helyiek által elkövetett támadásokat, de még képmutató is volt, hogy olyan gyerekeket nevezett migránsnak, akiket éppen az állam fogadott be és helyezett oltalom alá, amely majdnem olyan jogokat biztosít nekik, mint az állampolgárság. És egyben az őcsényi eset bizonyította talán a legjobban, hogy a kormány nem tesz különbséget menekült és menekült között, és meg sem próbálja elmagyarázni a különbséget. Végül is a migráns szó sokkal jobban hat.

Szóval azt érte el a kormányzati kommunikáció, hogy a magyarok egy része mindenhol migránst lát. Ilyen hangulatban érkezhetnek majd külföldi munkások, akár százával, csak a Homokbányára, a békés, nyugodt környezetet kínáló lakóparkok mellé, és az új bölcsőde szomszédságába.

Évek óta azt harsogják minden felületen, hogy féljünk a migránsoktól, a bevándorlóktól, most meg csodálkoznak, ha külföldi munkások érkezését nem fogadja a lakosság tapssal és pezsgővel.

Persze minden bizonnyal sokkal több békés nap jellemzi a munkásszállók környékét, mint ahány napon probléma van a lakókkal, és reméljük, hogy Kecskemét csak profitál a munkaerőhiány enyhítésére érkező hazai és külföldi munkásokból. Amennyiben mégsem így lesz, tehát lesznek zűrös esetek, akkor a jegyzőnek kell minden esetben birtokvédelmi eljárást indítani. Már ha nem bűncselekményről van szó ( ez rendőrségi ügy ) mint Ceglédbercelen, Csepelen és Mosonmagyaróváron, ahol a munkásszállókon kés villant. Helyi rendelet ugyanis nem alkotható a szálláshelyek üzemeltetésének szabályozására.

Alapjában véve a munkásszálló nem ördögtől való és nem maga a fertő. Sokkal inkább ezekben éljenek munkások tömegével, mint családi házas környéken. Ilyen tekintetben a Homokbánya sem sokkal jobb, a lakóparkok szomszédsága miatt. És itt még csak nem is kell elengedni a fantáziát. A több műszakban dolgozó munkások jönnek-mennek, folyamatosan forgalmat generálnak, éjszaka is.

Sokkal inkább a munkásszállók mögötti jelenség a problémás. Az, hogy Magyarországot több százezer magyar hagyta el, mert úgy gondolta, hogy a fizetések ( és esetleg a légkör sem ) nem alkalmasak arra, hogy itt boldoguljanak. Ez persze jelentős kiesés a hazai munkaerő-piacról. Őket kell pótolni, és azért ukránokról van szó leginkább, mert viszonylag közel vannak, és az ottani fizetés sokszorosát kaphatják meg nálunk ( és mert a kormány őket csalogatja, de erről alább ).  Már akkor is háromszoros a bérük Magyarországon az otthonihoz képest, ha csak 150 ezer forintot kapnak kézbe. Ezért leginkább ukránokkal pótolják a magyar munkaerőt a nagy cégek. Pedig mindenki ( persze a cégek nem ) jobban járna, ha a magyar munkaerőt igyekeznének megtartani azzal, hogy magasabb bért, kedvezőbb feltételeket teremtenének. Erkölcsileg persze a cégek is jól járnának, ha a közvélemény úgy tartaná számon ezeket, hogy harcolnak a magyar munkásokért.

A legnagyobb multik és gyárak ugyanis jelentős milliárdokat kaptak az államtól az adófizetők pénzéből, hogy munkahelyeket teremtsenek. Ez pedig akkor igazán jó “befektetés”, ha Magyarországon, a magyar állam támogatásával, magyarok dolgoznának csupán. Ez nem nacionalizmus, hanem ésszerűség és közös érdek.

Emellett más hátulütői is vannak a külföldről kölcsönzött munkások tömeges érkezésének. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetség elnöke úgy véli, hogy az ukrán munkásoknak bérletörő hatása van. Székely Tamás szerint éppen amiatt távoznak külföldre sokan, mert keveslik a bért. Ezt a folyamatot tehát csak felerősítheti a multik viselkedése, amelyek a béremelés helyett inkább például ukrán munkásokat vesznek fel. Akik nem is annyira Kárpátalján élő magyarok, hanem inkább a Krím-félszigetről menekülő ukránok. Egy sor hirdetés is ukránul van, nem magyarul. Híradások szólnak arról, hogy annyit kereshetnek ők újoncként, mint az évek óta az adott munkahelyen dolgozó magyarok, ráadásul akár ingyenes szállást, élelmiszer támogatást, helyi utazási támogatást is kapnak. Amelyeket nem feltétlenül adnak meg a magyar munkásoknak. Cserébe a külföldiek viszont lemondanak szakszervezeti tagságról és a kollektív szerződésről.

ÉS AMI MIATT KÍNOS LETT EZ AZ EGÉSZ MUNKÁSSZÁLLÓS TÉMA AZ UTÓBBI PÁR ÉVBEN FIDESZES KÖRÖKBEN, UKRÁN MUNKÁSOKKAL ÉS MINDEN EGYÉBBEL EGYÜTT, AZ MAGA ORBÁN VIKTOR.

A miniszterelnök 2017. szeptember 8-án ezt mondta a Kossuth Rádióban:

“…mi nem hívtunk ide soha senkit se vendégmunkásnak, se semmilyen más okból, hogy itt éljenek velünk. Tehát mi nem bevándorló ország vagyunk, és Magyarország nem akar bevándorló országgá válni,…”

A mfor.hu szúrta ki, hogy ez nyilvánvaló kamu, hiszen a kormány egy kétéves programot indított azért, hogy a kieső magyar dolgozókat ukránokkal pótolhassák a cégek. Az akkori cikk szerint a 2017-es költségvetési zárszámadásban 450 millió forintos keretet határoztak meg a programra, amellyel kimondottan Ukrajnában élők toborzását célozták meg. A 2018 őszén publikált cikk leszögezi:

A program keretében 5000 fő ukrán állampolgár kapott munkavállalási engedélyt és ebből 4600 fő már legalább egy hónapot meghaladó munkaviszony keretében dolgozik.

A 444.hu tette hozzá, hogy ugyanekkor:

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai szerint az idei első négy hónapban közel 14 ezer tartózkodási kérelmet adtak be munkavállalás céljából. Ez duplája a tavalyinak és triplája a 2016. január-áprilisi időszaknak.

A Jobbik is arról beszélt Kecskeméten, hogy a kormány a külügyminisztériummal szervezi a toborzást.

A programot persze nem verték nagydobra, hiszen közben a nyilvánosság felé azt kommunikálják, hogy nem jöhetnek bevándorlók. A kormányzati sunnyogás jelenik meg kecskeméti szinten is, ahol az önkormányzat a NER-sajtóval igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy szó nincs munkásszállásokról. Ezzel erősítik csak azt, hogy valami nem stimmel ezen a téren. Azokat a híreket akarják elnyomni, amelyek szerint például Székesfehérváron a legnagyobb munkásszálló felében ukránok élnek, és hasonló hírek érkeznek más nagyobb városokból is. A 24.hu is írt arról, hogy a Mercedes egyik beszállítójánál, az SMP-nél a munkások legalább fele ukrán. Folyamatosan kapjuk az olvasói leveleket, hogy éppen hol, melyik városrészekben beszélnek ukránul, szerbül családi házakban. Szintén levélben írták, hogy az egyik kisebb kecskeméti hotel is lényegében munkásszálló. Az N1TV riportja szerint a kecskeméti campus építésénél is több nyelven írták ki a figyelmeztető feliratokat, tehát itt is dolgoznak külföldiek. Egy kecskeméti honlap komplett házakat kínál kiadásra munkásszállónak. Ingatlanhirdetésekben úgy jellemeznek házakat, hogy alkalmasak munkásszállás kialakítására. Nem hivatalos információk szerint, egy Kecskeméthez közeli településen is régi épületeket alakítanak át munkásszállónak.

 

Szólj hozzá!