Közérdekű adatigényléssel fordult a kecskeméti önkormányzathoz Lejer Zoltán, a Jobbik regionális igazgatója. Arra volt kíváncsi, hogy Kecskeméten vajon hány munkásszálló működik, ezek hány főnek oldják meg a lakhatását. Valamint arról is érdeklődött, hogy az önkormányzat pályázott-e munkásszálló építésére. A KecsUP, Kecskemét új interbetes újságja megszerezte ezt a levelezést.

Innen tudjuk, hogy az utóbbi kérdésre azt válaszolta dr. Határ Mária jegyző, hogy a Homokbányán épül egy 300 fő befogadására alkalmas szálló.

“…helyi munkavállalók korszerű lakhatási feltételeinek kialakítása történhet meg a szükséges infrastruktúra kiépítésével, közművesítéssel, területrendezéssel együtt.”

Áll a levélben. Amiből az is kiderül, hogy több, mint nettó 1 milliárd forintból ( pontosan 1.109.440.000 forint ) valósul meg a szálló. Ehhez a város 600 millió forint támogatást kapott, 509.440.000 forint pedig önerő. A megvalósítási időszak vége az anyag szerint 2019 júniusa.

Zajlik az építkezés

Már csak az a kérdés, kik fognak benne lakni? Megkeresésünkre Lejer Zoltán elmondta: egyre több városból érkeznek a hírek, hogy már most is sokan vannak, és még érkeznek ukrán munkások, akár Kecskemétre is.

Korábban a 24.hu megírta, hogy a Mercedes-gyár egyik alvállalkozójánál, az SMP-nél a munkások csaknem fele ( 250 fő ) ukrán. Ők, valamint szerb és bolgár munkások már nem ritkák Magyarországon.

Ukrán nyelvű portálokon tucatjával találtunk olyan hirdetéseket, amelyekkel ide akarják csábítani az ottaniakat. A legkülönbözőbb felajánlásokkal akarják megnyerni őket.

  • 2 évre szóló ingyenes munkavállalói vízummal
  • állami biztosítással
  • akár 29 ezer forintos havi étkezési támogatással
  • 2 havonta ingyenes hazautazással
  • ingyenes szállással
  • gyerekek utáni adókedvezménnyel
  • 10 ezer forintos, elszámolás nélküli utazási támogatással
  • sok esetben nettó 250 ezer forintos fizetéssel

Nyomós indok minderre, hogy nincs elég hazai munkaerő. Mivel termelni kell, hát szükséges onnan hozni a munkásokat, ahonnan lehet. Ez még érthető is.

Azonban felvethető, hogy akkor, amikor nemzeti konzultáció indul arról, hogy a magyarok dönthessék el, kivel akarnak együtt élni, és sajtónyilatkozatok százai szólnak erről a kormányoldal részéről évek óta, akkor mi a helyzet a több ezer külföldi, még magyarul sem tudó munkással, akik munkásszállásokba vagy családi házakba költöznek be magyar családok mellé?

Kb. 30 méterre a lakóparktól épül

Például a Homokbányán a Boróka lakóparktól 30 méterre épül jelenleg is a 300 fős munkásszálló. Az egyik gyalogsági épületet alakítják át. Ennek túloldalán épül itt új bölcsőde.

A bölcsőde így néz ki most:

Az Európai Unió támogatásával épül

A lakópark felé elküldtük kérdéseinket, és azt az ígéretet kaptuk, hogy válaszolni is fognak. Amire kíváncsiak voltunk:

  • Mennyire tartják szerencsésnek, hogy a luxus körülményeket kínáló lakópark mellé egy nagy forgalmú munkásszálló épül?
  • A szálló felépülésével is idilli, csendes környék jellemezni-e az itt eladott lakásokat?

Amint választ kapunk, közölni fogjuk.

Közben olyan információt kaptunk a Hunyadivárosból, amely szerint családi házakat alakítanak át, feltehetőleg munkásszállásnak. Ennek különösebb jogi akadálya amúgy nincs. Nem kell előzetes engedély az átalakításhoz, az üzemeltetés beindulása előtt azonban már szükséges bejelenteni az önkormányzat felé. Ennek hiányában illegálisan működhet csak.

A környék lakóit azonban aggasztja a sok külföldi rendszámú ( főleg szerb ) autó ezeknél a házaknál, és nem igen lelkendeznének, ha valóban külföldi munkások lennének a szomszédaik.

A közérdekű adatigénylés egyéb kérdéseire adott válaszokból kiderül, hogy az önkormányzat nyilvántartásában a következő helyeken működik munkásszálló:

Arról azonban  – a levél állítása szerint – nincs tudomása az önkormányzatnak, hogy honnan, kik és mennyien érkeztek munkásként Kecskemétre. Mert erre is rákérdezett Lejer Zoltán.

Szólj hozzá!

1 hozzászólás

Comments are closed.