40 százalékot vonnának le a gyermektelenek induló nyugdíjából Matolcsyék

A világon egyedülállónak mondható terv az induló nyugdíjat csak a kétgyermekeseknek adná változatlan összegben. A nyugdíjszakértő szerint ez a terv olyan, mint a Rákosi-rendszer gyermektelenségi adója.

Az MNB 330 pontos versenyképességi javaslatainak nyugdíjat érintő pontjai közül az egyik legfontosabb, hogy az induló nyugdíj függjön a felnevelt gyermekek számától. A javaslattevők, Botos József és Botos Katalin nyugdíjszakértők számokat is mondtak: kétgyermekeseknek maradna a korábbi nyugdíj, többletgyermekenként 20 százalék adódik hozzá, 0 és 1 gyermek esetén pedig 40 és 20 százalék vonódna le – írta Simonovits András nyugdíjszakértő az Élet és Irodalomban, aki mindezt túl erőszakos reformnak ítélte.

Jelenleg a világon csak a francia nyugdíjrendszer ad 10 százalékos bónuszt legalább 3 gyermek után, de lefelé nincs büntetés. Simonovits a jegybanki javaslatot a gyermektelenségi adóhoz hasonlítja, és felidézi: volt már ilyen a Rákosi-rendszerben, csak a férfiakat sújtotta.

Az MNB-s javaslat másik sarkalatos pontja, hogy a családi adókedvezményt figyelembe vennék a nyugdíjalapnál. Simonovits szerint viszont alapból eltúlzott a nagycsaládosok adókedvezményének mértéke a kétgyerekesekéhez képest, ez a javaslat pedig tovább növelné az aránytalanságot. Ráadásul az MNB „szegénynyomorító” egy számjegyű szja-tervéhez sem passzol.

A harmadik fontos MNB-javaslat értelmében alanyi jogú tagság járna a kiegészítő nyugdíjalapokban. Simonovits felidézi: a viselkedési közgazdaságtan egyik alapvető felismerése szerint noszogatni kell az embereket, hogy saját érdekükben cselekedjenek. Mielőtt azonban ezt a rendszert bevezetik, jó lenne látni, „hogy a kormány vélgre kiteríti kártyalapjait az asztalra, és bevallja, hogy erre van/lesz szükség, mert a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan”. A reálbérrobbanás miatt elszaladnak az induló nyugdíjak, míg a járulékkulcs 2016-22 között feleződik.

Simonovits a következő kérdéseket teszi fel:

  • Miért nem a Pénzügyminisztérium dolgoz ki nyugdíjreform-javaslatot?
  • Miért nem vezetik be a világszerte jól bevált rugalmas korhatárt?
  • Miért nem szüntetik meg a Nők40-et, ami elhallgatta, mennyivel jobban jártak volna a nők, ha még három évet dolgoznak?
  • Miért nem állnak le a járulékkulcs fenntarthatatlan csökkentésével?
  • Miért nem egyenlítik ki a cikkcakkos szolgálati időskálát?
  • Miért nem ellensúlyozzák az egykulcsos szja miatti polarizálódást?

Az MNB javaslatai több ponton is ütköznek a Pénzügyminisztérium versenyképességi programjával (vagy épp a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményével).

Szólj hozzá!