Tényleg 100 darab zsebkendő van a százas zsepiben?

Mindenki fejében kavarognak olyan gondolatok, kérdések, amik igazából teljesen érdektelenek és tét nélküliek, de valamiért mégsem hagyják nyugodni az embert. Olyan kérdések, mint az, hogy

FŰSZÁLBÓL VAGY FÁJLBÓL VAN-E TÖBB A VILÁGON, VAGY HOGY MIÉRT VASTAG A SOKDIOPTRIÁS SZEMÜVEG LENCSÉJE, HA A KONTAKTLENCSE ERŐSSÉGTŐL FÜGGETLENÜL UGYANOLYAN VÉKONY, VAGY MONDJUK, HOGY TÉNYLEG 100 DARAB ZSEPI VAN-E A “SZÁZAS” ZSEPIBEN.

Ahogy mondani szokás, ezek a kérdések mind külön-külön is megérnének egy alapos cikket, és bár azt nehéz megtippelni, hogy valaha bárki utána fog-e járni a fájl vs. fűszál kérdésnek, ahogy azt sem tudni, hogy meddig kell várni arra, hogy valaki interjút készítsen egy optikussal arról, hogy miért nem kontaktlencséből készítenek szemüvegeket, de azt ki lehet jelenteni, hogy a százas zsepi témáját most (és talán mondhatjuk így: mindörökké) lezárhatjuk.

Ugyanis leteszteltünk 6 különböző márkájú zsebkendőt, a legolcsóbbtól kezdve a limitált szériás, illatos prémiumkategóriásig, és

SAJÁT KEZŰLEG, ZSEPIRŐL ZSEPIRE SZÁMOLTUK ÁT A CSOMAGOKAT.

Ráadásul mindegyiket kétszer, hogy valamelyest csökkenjen az emberi tényezőből fakadó kalkulációs hiba lehetősége.

A tesztelt csomagokat a következő markénéven árulták:

  • Wippy,
  • Katica,
  • S-Budget,
  • Forest Bianka (levendulás),
  • Ooops! Classic (lótuszvirág illattal),
  • Zewa Deluxe Limited Edition: Winter Wonderland.

Még mielőtt nekiálltunk a zsepik megszámolásának, utánajártunk annak is, hogy milyen jogi lehetőségei vannak annak a pórul járt vásárlónak, aki valamelyik csomagban nem pont 100 darab zsebkendőt talál. És egyáltalán, mekkora eltérés az, ami még megengedett?

Hiszen gondoljunk bele, ha egy gyártó csak 80 zsepit rak egy “százas” csomagba, azzal 20 százalékot spórol az anyagköltségen. Egy ilyen fiaskó (vagy rosszabb esetben: szándékolt turpisság) könnyen elkerülheti a zsebkendő-vásárlók figyelmét (pláne, ha belegondolunk abba, hogy a termék jellegéből adódóan ezek nem ritkán náthás, nyűgös, neadjisten lázas fogyasztók, és mint ilyenek, figyelmetlenebbek lehetnek a megszokottnál, vagy az is megeshet, hogy egy ekkora kiszerelést egy család vagy kisebb közösség használ, ami tovább csökkenti a pontos nyomonkövethetőség esélyét).

Lehet, hogy ez nem tűnik soknak, de képzeljük el, hogy más esetekben egy ilyen szintű mennyiségi csökkenés milyen komoly felháborodást válthatna ki. Gondoljunk bele, milyen érzés lenne, ha a fél literes üdítős palackokba egyik napról a másikra csak 4 decit töltenének 5 helyett. 

Talán jobb is, ha egy pillanatra eltávolodunk a cikk központi kérdésétől (hogy tényleg 100 darab zsebkendő van-e a “százas” zsepiben), és általánosságban, fogyasztóvédelmi szempontból közelítünk a jelenséghez. Hiszen az előrecsomagolt termékek megengedett mennyiségi eltérését szabályozó törvény sem tér ki külön a zsebkendőkre.

Jogok, kötelezettségek

A dolgot a jelenleg hatályban lévő, úgynevezett előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról és azok ellenőrzési módszereiről szóló 13/2008. (VIII. 8.) NFGM-FVM együttes rendeletben szabályozzák, ami „tömegrendelet” néven vált ismertté azok között, akik körében az ilyen rendeletek ismertté szoktak válni.

A tömegrendelet – ahogy erről a Technológiai és Innovációs Minisztérium is fogalmaz a honlapján – azt szabályozza, hogy az előre csomagolt terméken feltüntetett névleges mennyiség és a mért tényleges mennyiség közötti negatív eltérés meghaladja-e a hatóságilag megszabott megengedett mértéket. Ha meghaladja, akkor a termék a fogyasztók megtévesztésére alkalmas, a forgalmazó cég jogsértést követ el. Amikor a fogyasztóvédelem egy vizsgálat során rábukkan az ilyen esetekre, közigazgatási hatósági eljárás keretében hivatalból eljárást indít.

És nehogy azt higgyük, hogy ez egy felesleges, unalmas munka. Van például egy 2013-as jelentés, amelyből kiderül, hogy

LEPLEZTEK MÁR LE OLYAN KILÓS LISZTET AZ ELLENŐRÖK, AMINÉL 51 ÉS FÉL GRAMM LISZT HIÁNYZOTT AZ 1000-BŐL.

Egy ilyen nagy fogás a magyar fogyasztóvédőknek olyasmi lehetett, mint az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatalnak rajta ütni Pablo Escobaron. Persze ez egy kiugró eset, ennél kisebb esetekre is lecsap a fogyasztóvédelem.

Ehhez elég a 4,5 százaléknál nagyobb negatív eltérés is. Például ha egy 100 grammosként eladott csoki tömege 95,5 gramm alatt van, akkor az szabálytalan. (Nagyobb mennyiségnél megengedőbb a törvény, 1000 gramm esetén már 15 százalékos eltérés is belefér.)

EGY SZÁZAS CSOMAG ZSEPINÉL A HATÁR 95,5 DARAB, AZAZ 96 ZSEBKENDŐ MÉG BELEFÉR,

95-nél viszont már egy ellenőrzés után hivatalból eljárást kell indítania a fogyasztóvédelemnek.

Fontos az is, hogy egy ellenőrzés során nem csupán egy-egy csomagot vásárolnak a vizsgált termékekből, hanem jóval többet, és ezek elemzésekor két statisztikai képlettel döntik el, hogy az előrecsomagolt áruk mennyiségileg elfogadhatóak-e:

(Ha nem lenne egyértelmű, itt a Qn az előrecsomagolt termék névleges mennyiségét, az n az ellenőrzéshez kiválasztott mintaszámot, az s a mérési adatok korrigált tapasztalati szórás értékét, a t1-a pedig a Student-féle eloszlás n-1 szabadságfokú 0,995 értékű megbízhatósági szintjét jelenti. A termék akkor bukik meg, ha a mintában az n számú termék tényleges xi tartalmának számtani középértéke nagyobb, mint a fenti képlettel kiszámított érték.)

Persze a hatóság emberei nem lehetnek ott éjjel-nappal minden egyes közértben, az állampolgárok maguk is jelezhetik, amikor túl kevés árut találnak a megvásárolt csomagjukban. Mivel a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság két évvel, 2016. december 31-én megszűnt, a fogyasztók a fővárosi és megyei kormányablakokban, valamint a területileg illetékes járási hivatalokban tehetnek panaszt személyesen, de postai úton vagy e-mailben is lehet bejelentést tenni. Még egy hatósági panaszügyintézési-kérelem sablon is fent van az interneten ilyen esetekre, amit ha előre, alaposan kitöltünk, jelentősen megkönnyíthetjük az ügyintézők munkáját.

A bejelentés anonim, igaz, 2015-ben a fogyasztóvédelem véletlenül több panaszos személyes adatait kitette a honlapjára, a bejelentéseikkel együtt.

Nem százas?

És akkor jöjjön a cikk elején beígért leleplezés a “százas” zsepikről.

  • Wippy: 98 darab
  • Katica: 83 darab
  • S-Budget: 98 darab
  • Forest Bianka (levendulás): 101 darab
  • Ooops! Classic : 90 darab
  • Zewa Deluxe Limited Edition: Winter Wonderland: 90 darab

Ez alapján úgy tűnhet, hogy a Katica teljesített a legrosszabbul, hiszen 17 zsebkendő hiányzik a százhoz.

Azonban ez tévedés, ugyanis a “százas” zsepik nem mindegyike volt 100 darabosként eladva. A Katica márkájú csomagolásán például az szerepel, hogy a csomag mindössze 80 darab zsebkendőt tartalmaz. Szintén kevesebb – 90 darabos – kiszerelésben forgalmazzák az Ooops! Classicot és a Zewa Deluxe Limited Edition: Winter Wonderland zsebkendőket. Utóbbi kettő volt az, amelyik katonásan be is tartotta ezt az ígéretet, míg a száztól a legmesszebb lévő 83 darabos Katica volt az, amelyik a leginkább túltejesítette az elvárásokat – már amennyiben elolvassák a fogyasztók a csomagoláson szereplő feliratot, és nem automatikusan “százas” zsepiként tekintenek rá.

A könnyebb feldolgozhatóság kedvéért adatvizualizációs eszközzel is ábrázoltuk az eredményeket:

 

Így már jól látszik, hogy a százas csomag zsepikben nem minden esetben található 100 darab zsebkendő, noha a zsepikkel nem a fogyasztóvédelmi törvény alapján szabálytalannak minősíthető módon spórolnak, hanem a szándékolt, a borításon feltüntetett csökkentett darabszámmal.

Azért azt jó, ha észben tartjuk, hogy ez a teszt nem feleltethető meg egy alapos, laboratóriumban végzett fogyasztóvédelmi vizsgálatnak. Könnyen lehet, hogy egy ön által vásárolt 100 darabosnak eladott csomag zsepiben kevesebb zsebkendő van. Akár 95,5-nél is kevesebb. Ha ilyennel találkozik, éljen a jogaival, forduljon a fogyasztóvédőkhöz.

Szólj hozzá!