Jelentősen elmaradt a várttól tavaly a hazai burgonya- és vöröshagymatermés, és ez nagyban érezteti hatását a fogyasztói árakban megyénk üzleteiben, piacain. Nem egy helyen már 240 forint a krumpli és 300 forint a vöröshagyma kilója. Az ilyenkor szokásos külföldi dömping is elmarad, így az árak nem csökkennek.

Néhány év kihagyással újra zsákszámra vásárolták a közelmúltban a burgonyát és a vöröshagymát azok, akiknek van hol tárolniuk. Ragács Tamás, a békéscsabai Mezőker zöldség-gyümölcs osztályának vezetője elmondta, a folyamatosan emelkedő árak miatt jól tették, akik „bespájzoltak”.

Paulik István kondorosi burgonyatermesztő elmondta, az időjárás viszontagságai és a megfelelő vegyszerhatás hiánya miatt – utóbbinak az okát nem tudják – kevesebb és gyengébb minőségű burgonya termett Békés megyében is. Mindenki igyekezett frissiben értékesíteni az áruját, hiszen az átvételi ár közel duplája volt a 2017-esnek.

Nemcsak Békés megyében, hanem a régóban is kevesebb burgonya termett. Nem érte el hektáronként a 24 tonnát az átlaghozam az optimális 40 tonnával szemben. Így hiába volt a magasabb felvásárlási ár, a termelők jó, ha fedezni tudták a kiadásaikat. Közben a német mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy a burgonyatermés 25 százalékkal maradt el a szokásostól, és a gumók sokkal kisebbek lettek a vártnál.

Dorcsinyecz Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei kertészeti osztályának vezetője hangsúlyozta, az EU-ban évente mintegy 53 millió tonna burgonyát takarítanak be. Németország a legnagyobb termesztő, általában 10-12 millió tonnával áll az élen, idén azonban a német–lengyel síkságon hónapokig tartott az aszály és a forróság. Így az ilyenkor szokásos külföldi olcsó dömping elmarad.

Földesi István kamuti gazda hangsúlyozta, igaz ez a vöröshagymára is, mert kisebb a külföldi árualap. Ami pedig érkezik, jóval drágább a korábbiaknál. A hollandok, németek sokkal korszerűbb tárolókapacitással rendelkeznek, így csak „csepegtetik” kivitelre a portékájukat, tesztelik, mennyivel emelhetik hetente az áraikat.

– Magyarország nem önellátó vöröshagymából, általában januárig tart ki a hazai, de a gyengébb termés miatt ez a legtöbb helyen október végére elfogyott – ecsetelte Földesi István. Hozzátette, egyre ismertebb a közép-békési hagyma. Hat-nyolc éve kezdődött el igazán a hagymatermesztés újbóli felélesztése Békésben. Kamuton és Muronyban 200, Dombegyházon 50, Újkígyóson 20-25, Békésen, Dobozon és Békéscsabán mintegy 20 hektáron termelnek vöröshagymát, és máshol is vannak kisebb területek. A 300 hektár feletti hagyma az országos termesztés több mint egyötödét teszi ki.

Az előrelépés magában foglalta a gépesítést, az infrastruktúra fejlesztését, és így intenzívebb hagymatermesztés folyhat megyénkben. Egyedül a korszerű tárolásban vagyunk még hátrányban a fejlettebb országokkal szemben.

Szólj hozzá!